Team Jacob

Egyetlen rövid, végeérhetetlen pillanatra felrémlett a könnyáztatta szemhéjaim mögött egy másik életút lehetősége. Mintha Jacob gondolatain keresztül láttam volna. Pontosan láttam, mit készülök föladni, aminek az elvesztésétől ez az új felismerés sem fog megkímélni. Láttam Charlie-t és Renée-t, furán összekeveredtek Billyvel, Sueval és a La Pushal.Láttam, ahogy múlnak az évek, és a múlásuk jelent valamit számomra, mert változom én magam is. Láttam egy hatalmas, vörösesbarna farkast, akit szerettem, és mindig mellettem állt, és megvédelmezett, ha kellett. A másodpercnek egy parányi töredékében két apró, fekete hajú, szökdécselő gyerek feje búbját is láttam, amint elrohannak az ismerős erdő felé. Amikor eltűntek, magukkal vitték a látomásom többi részét is.
    - Nem. – Jacob megrázta a fejét. – Én minden szempontból megfelelek neked, Bella! Köztünk minden egészen egyszerűen ment volna, nyugodtan, könnyen, mint ahogy levegőt vesz az ember. Én voltam számodra a kijelölt természetes út… – Egy pillanatra a levegőbe bámult. Vártam.  - Ha a világ olyan hely lenne amilyennek lennie kéne, ha nem volnának benne se szörnyetegek, se varázslatok…
    Most már én is láttam magam előtt, amit ő, és tudtam, hogy igaza van. Ha a világ az a normális hely lenne, aminek elvileg lennie kellene, akkor Jacob és én most együtt lennénk. És boldogok lennénk. Abban a bizonyos világban ő volt a lelki társam – és ebben is az lenne, ha nem borítaná homályba egy másik, sokkal erősebb dolog, valami, ami olyan erős, hogy ésszerű világban nem is létezhetne.(…)
    Kétféle jövő, kétféle lelki társ…túl sok ez egyetlen embernek. És annyira igazságtalan, hogy nem csak én fizetek meg érte. Jacob fájdalma túl nagy árnak tűnt.”
    Kinyújtottam a nyakamat, hogy a fülébe suttoghassak, miközben arcomat a meleg bőréhez tapasztottam:
    - Ugye tudod, hogy szeretlek?
    -Tudom – lehelte, és a karja ösztönösen szorosabbra zárult a derekam körül. – Tudod, menyire szeretném, ha ez elegendő lenne.
    - Igen.
    - Engem mindig megtalálsz, Bella! Ott fogok ücsörögni a kispadon – ígérte lezserkedve, és lazított a szorításán. Elhúzódtam tőle, a veszteség tompa, súlyos kőként nehezedett a szívemre, és úgy tűnt, hogy amikor elszakadunk egymástól, énem egyik részét otthagyom nála, mellette, az ágyon.  - Mindig vár egy másik lehetőség, ha egyszer úgy alakulna.
    Megpróbáltam mosolyogni.
    - Míg csak a szívem meg nem szűnik dobogni.

Eclipse - Jasper

~ Még egy dolog. Sose fordíts hátat az ellenségednek!

Eclipse - Jacob és Bella

Kinyújtottam a nyakamat, hogy a fülébe suttoghassak, miközben arcomat a meleg bőréhez tapasztottam:
- Ugye tudod, hogy szeretlek?
-Tudom – lehelte, és a karja ösztönösen szorosabbra zárult a derekam körül.
– Tudod, menyire szeretném, ha ez elegendő lenne.
- Igen.
- Engem mindig megtalálsz, Bella! Ott fogok ücsörögni a kispadon – ígérte lezserkedve, és lazított a szorításán. Elhúzódtam tőle, a veszteség tompa, súlyos kőként nehezedett a szívemre, és úgy tűnt, hogy amikor elszakadunk egymástól, énem egyik részét otthagyom nála, mellette, az ágyon.  - Mindig vár egy másik lehetőség, ha egyszer úgy alakulna.
Megpróbáltam mosolyogni.
- Míg csak a szívem meg nem szűnik dobogni.